Általános tudnivalók

Az asztrológia vagy csillagjóslás (görögül αστρολογία) kifejezés a görög asztron, 'csillag' és logosz, 'szó, tudomány' szavakból ered. Az úgynevezett ezoterikus tanok egyike, és feladata a bolygók állásából egy adott időpontban bekövetkezett esemény (legtöbbször egy személy születése) sorsának minél pontosabb meghatározása. Tudománytörténeti szempontból a csillagászat tudományának előfutára, míg a modern asztrológiát az áltudományokhoz sorolják.

Az asztrológia szimbólumrendszerként használja fel a bolygókat, a csillagokat, a csillagképeket. Általában az összes asztrológiáról (európai, kínai és közép-amerikai indián) elmondható, hogy az égbolt egy szakaszát, a zodiákust (az ekliptika alatt és felett 20-20°-nyi széles, összesen tehát 40° széles sáv) felosztja állatövi jegyekre, melyek az adott kultúra naptárát is meghatározzák. Különösen igaz ez a kínai naptárra. Az állatövi jegyeket társítani szokták a bolygók helyzetével is. Az ókorban öt bolygót ismertek, ezeket az öt alapvető jellemmel egyeztették. Az európai és a kínai asztrológia is kapcsolatot teremt az állatövi jegyek, jellemek és elemek között. Azonban míg Nyugaton négy elemet (Föld, Tűz, Levegő, Víz) ismernek, Kínában ötöt (Föld, Fém, Fa, Víz, Tűz).

A „nyugati” néven elterjedt (babilóniai) asztrológiában 12 állatövi jegy, 10 bolygó (eredetileg csak hét, melybe szimbolikusan a Nap és a Hold is beletartozott) és 12 úgynevezett horoszkópház van. A 12 állatövi jegy neve egyezik az állatöv 12 csillagképével. Helyzetük azonban eltolódott, mivel a csillagképek nagysága változó, a jegyek azonban egységesen 30° kiterjedésűek. Mozgásukat az őszpont és tavaszpont eltolódásának iránya határozza meg. A Kos csillagjegy pl nem a Kos csillagképben van, hanem a Vízöntőben. Az asztrológiai házakhoz külön házszámítási módszerek tartoznak (például Placidus, Regiomontanus, Campanus módszerei). A házak, jegyek és bolygók helyzete illetve egymással bezárt szögkapcsolata alapján végeznek számításokat. Ezek együttes kölcsönhatásainak elemzésével lehet vizsgálni a szülött jellemét, illetve haladó fokon egyes életeseményeit, köznapi szóhasználattal: a „jövőjét”.

Az asztrológia vizuális megjelenítési formája a horoszkóp. A „horoszkóp” szó pontos jelentése: „óra-kép”, mely alatt a Nap, a Hold és a bolygók egy megadott időpontban a Föld egy megadott pontjáról látható (tehát látszólagos) elhelyezkedését értjük az állatövön. A vizsgált égitestek látszólagos égi pozíciójának pontos kiszámításához szükséges az alany születési éve, hónapja, napja, lehetőleg negyedórán belüli születési ideje és születési helye. Az úgynevezett újsághoroszkópok ezen adatok helyett csak a Nap zodiákusban elfoglalt állatövi jegy szerinti pozícióját tárgyalják, így ezek nem valódi horoszkópok.

Az asztrológia szerint a születési horoszkóp (radix) mutatja a személyt legmarkánsabban meghatározó jegyeket, az egyénben rejlő lehetőségeket és az előtte álló feladatokat. Minél pontosabb időt vesz figyelembe a horoszkóp, annál aprólékosabb, részletesebb az eredmény, ezért igen jelentős eltérések mutatkozhatnak a csak a születés hónapját vagy napját figyelembe vevő (úgynevezett) horoszkópok és a percre pontosan kiszámított horoszkópok között, melyek nem csak a nap pozícióját, hanem az összes asztrológiai objektum helyzetét és kölcsönös elhelyezkedését is figyelembe veszik.

Mivel a horoszkóp egy adott „dolog” jellegzetességeit és várható „sorsát” próbálja meghatározni, ezért nem csak személyeknek, de bármilyen számunkra fontos eseménynek is lehetséges horoszkópot készíteni, például egy új, nagy feladat előtt (például: cégalapítás, vagy akár űrutazási program beindítása).    (wikipedia)

Az asztrológiát egyesek tradíciónak, mások tudománynak ismerik el. Az asztrológia három szimbólumon, a bolygókén, a 12 jegyén, és a 12 házán alapszik. Az asztrológia sokrétűségét és változatosságát és ezáltal valószerűségét az adja hogyan kell értelmezni e három szimbólum összekapcsolását, illetve értelmezni e három szimbólum egymásra hatását.

• A bolygók az asztrológia natív alapelemei, amelyek meghatározzák a születéskori
  "égképet"
  
  
• A jegyek módosítják a bolygók jelentését és ismertetik azokat  a körülményeket, amelyek a jegyben születetteket jellemzik
  
  
• A "házak" azok a környezeti tényezők, amelyek tudatják, hogy az események hol játszódnak majd le

Az asztrológia NEM azt mondja meg mikor fogunk meghalni, balesetet szenvedni vagy éppen sok pénzt nyerni a lottón. Aki ezt képzeli az jobb ha nem is foglalkozik ezzel az általa elmisztifikált "áltudománnyal". 

Egy ember asztrológiai megismerésével segítséget kaphatunk kapcsolataink, munkánk vagy az élet bármely területének gördülékenyebbé tételéhez.

A bolygók és hatásaik leírását feljegyezték Índiában és Kínában, Babilonban és Egyiptomban, Amerikában az inka és azték indiánok között. Ezen ősi civilizáció tagjai nem küldhettek egymásnak üzeneteket, de mégis "egyetértettek" a bolygók természetét illetően. Nem találjuk jobb tanúbizonyságát a bolygóhatások érvényességének, mint ezen egymástól messze eső országok lakóinak ily módon egyező véleménye. A babiloniak végezték  elsőként az asztrológiai jelenségek megfigyelését. I. Sargon babiloni király kőtáblái 2800 évvel Krisztus előtt készültek. Egyetlen más tudományág nem büszkélkedhet ilyen korai kezdettel.

Az állatövet az Ascendens-től kiindulva felosztjuk 12  részre. Így kapjuk az úgynevezett horoszkóp "házakat". Többféle házbeosztási rendszer létezik, mi az un. PLACIDUS-féle csillagászati számításokon alapuló, egyenlőtlen beosztású házakkal dolgozunk. Az egyes horoszkóp házak jellege hasonlít az azonos számú állatövi jegyek jellegéhez, de jelentés tartalmuk sokkal konkrétabb.

 "Alkotóelemei" közül a legfontosabbak a tengelyek "végpontjai":

 hamarosan folytatjuk a "bolygókkal"...