Sorsunk ketrecébe zárva Míg körbe-körbe futkosunk Torzult világunkba látva Egyre inkább csak ámulunk
Árván birkózunk a Sorssal Ő jelzi a kimért utat Míg pereg az életóra Szívünk remény után kutat
Gondolat tett következmény Jövendő Sors már a remény De Föld mutatja bájait Mi túllépjük határaink Pénzen minden megvehető Ami nem jár elérhető Múló élet mi sok vétség És tűnőben a reménység
Belelátva bűneinkbe Várunk a végső időkre Fejünk vesztve futunk tova Fenn figyel az Egek Ura
Igazságunk is integet A hit fehér galambja száll Reméljük az égi kegyet Szép világot lát a madár
Szép világot lát a madár Új világból csókot dobál
BP. 1995. 05. 30.
L.P.A.
Fátum
Sorsod ellen lázadni kár Rólad mesél, múltadba lát Sírás könyörgés mit sem ér Nem segíthet az Ég – csak kér
Szaturnusz a rend nagy őre Ő vigyáz az esendőre Vétlenül nehogy mélybe hullj Vagy érdem nélkül fénybe fulj
Áldozz újra újra és még Hogy küszöb alatt által férj Miért van ez ki értheti Az égi célt ki ismeri
Áldozz újra fáradj tovább De jól vigyázz hogy sose ártsJó rossz tetted rád visszahull Így leszen sorsoddá a múlt
Sorsod ellen lázadni kár A végzeted a sarkadba jár..
BP. 1994. 07. 12. L.P.A.
Mementó
Múltam, jövőm, jelenem. Ülök csendben mereven, Nézek messze a messze Távoli fénytelen égbe És lelkem válaszra vár.
Arra vágyom, hogy értsem, Mégis, hát miért éltem, Mivégre múlt a múltam, Mi volt az oka, hogy voltam Fogaskerékként csupán?
Tettem bármit, eleget Vagy többet is lehetett És kellett volna talán? Hogy jobbá váljon a világ Díszítse mill.jó virág
L.P.A.
Milyen régen már
Már csak magamnak élek De még mindig remélek Hogy jössz felém tán egyszer, S a szívem majd megismer
Ismer, sikolt a lélek Oly rég vár már téged, E szörnyű nagyvilágból Kiszakadt jó zsarátnok
Aki csakis enyém lesz S én az övé egészen Egymásért élünk szépen Én csak teljesen érte
Vele neki miatta Enyém minden akarata Ő csak értem és nekem És velem csakis velem
És velem csak énvelem
Bp.1995. 04. 10.
L.P.A.
Isten veled
Isten veled Én már megyek, Utam itt vált Időm lejárt.
Nincs több tavasz - Nyár sem hevít, Ősz se búsít Nem leszek itt.
Csak a tél fáj Rád már, más vár Sajnálni kár Sajnálni kár.
Forog az ég Suhan a mély, Minden oly kék Repül a fény.
Fenn lenn Lenn fenn Állni, várni Már nem lehet, De velem van az emlékezet.
Bp.1996. 05. 02. L.P.A
Az út amerre fordul
Ne menj kedves most nyugatra. Számító zord országokba Mit csinálnál ott magadban, Gyökértelen magányodban
Inkább figyelj, az út fordul, Hol siker vár, arra indulj Hallgass rám és menj keletre Ott vár reád a szerencse
Őseid ott éltek, haltak, Gyökereid arra vannak, A kék fények ott ragyognak Téged ma is befogadnak