Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke
Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy *halad?*
Elmondtam, hogy mikor *járunk,*
Mikor mondom, hogy *megyek*.
Részeg, hogy *dülöngél* nálunk,
S milyen, ha csak *lépdelek.*
Miért mondom, hogy *botorkál**
Gyalogol*, vagy *kódorog,*
S a *sétáló *szerelmes pár,
Miért éppen *andalog?*
A vaddisznó, hogy ha *rohan,*
Nem *üget*, de *csörtet *- és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a *törtetés?*
Mondtam volna még azt is hát,
Aki *fut,* miért nem *lohol?*
Miért nem vág, ki mezőn *átvág,*
De tán *vágtat *valahol.
Aki *tipeg*, miért nem *libeg,*
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta *biceg,*
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha *poroszkál,*
Vagy pedig, ha *vágtázik?*
És a kuvasz, ha *somfordál,*
Avagy akár *bóklászik.*
Lábát szedi, aki *kitér,*
A riadt őz *elszökell.*
Nem *ront be* az, aki *betér . . .*
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,*
**Botladozó*, mint halad,
Avagy milyen *őgyelegni?*
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki '*slattyog*', miért nem
'*lófrál*'?*
**Száguldó* hová *szalad?*
Ki *vánszorog*, miért nem *kószál*?
S aki *kullog,* hol marad?
*
**Bandukoló* miért nem *baktat*?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki *koslat,* avagy *kaptat,*
Avagy *császkál* és *totyog?*
Nem csak árnyék, aki *suhan,*
S nem csak a jármű *robog,*
Nem csak az áradat *rohan,*
S nem csak a kocsi *kocog.*
Aki *cselleng*, nem *csatangol,*
Ki '*beslisszol*', *elinal,*
Nem '*battyog*' az, ki *bitangol,*
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya *lopakodik,**
Sompolyog*, majd *meglapul,*
S ha ráförmedsz, *elkotródik.*
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre *settenkedik,**
Sündörög*, majd *elterül.*
Ráripakodsz, *elódalog,*
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt *kóborol,**
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög*, majd *elvándorol*,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt *tekereg,*
-- Elárulja kósza nesz -
Itt *kóvályog*, itt *ténfereg*. . .
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg miért *özönlik,*
Mikor *tódul*, vagy *vonul*,
Vagy *hömpölyög*, s mégsem *ömlik*,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki *surran,* miért nem *oson,*
Vagy miért nem *lépeget?*
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!
A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét 'óangolnak' nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
De hogy ne csak az én elfogultságom szóljon: ... mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről?
Néhány idézet:
Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: 'a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet'.
N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század):
'Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság.'
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: 'Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal
értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.'
Grover S. Krantz amerikai kutató: 'A magyar nyelv ősisége Magyarországon meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi.'
Ove Berglund svéd orvos és műfordító: 'Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke.' (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5.
Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: '...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar.' (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
*Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló agyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
*A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)
De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:
Isaac Asimov scifi író: 'Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok.'
Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: 'Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!'
A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor
(Firenze 1984. X. 12.)
Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a
mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam,
de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye.