"Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön:
Az emberek és a magyarok" | Isaac Asimov | ...............................................................................................................................
| Tudjuk-e, hogy az őshazánk a Kárpát-medence, és innen indult ki az írásbeliség, amelynek az alapja a székely-magyar rovásírás?
| A Kárpát medence területén találták: | | - 40 000 éves nyelvbedugós furulya, amit csak a magyarok használnak
| | - 18 000 éves a „Gravetti” nyílhegy, őseink találmánya, ami végigkísérte ekkori történelmünket (sírleletek)
| | - A bajóti Jankovich-barlangban talált székely-magyar rovásírásos pálcavég, kora i.e.18 000-22 000 év
| | - A tatárlakai amulett (agyagkorong) és agyagtáblák kora i.e. 7500-8200 év, és székely-magyar rovásírás van rajtuk (A föníciai abc csak 1500-2000 évvel később jelent meg, és segítette a görög kultúra kialakulását.)
| | .............................................................................................................................
| Tudjuk-e, hogy honnan vannak e sorok?
| „Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére.”
|
| Igen! A nemzeti Himnuszunkból. De tudjuk-e, hogy ki is az a Bendegúz, akinek a vérei vagyunk, és mit jelent, hogy a vérei vagyunk? Kezdjük a könnyebbel:
|
| Valakinek a vére, az a vérrokona, őse, leszármazottja.
Tehát mi - Kölcsey Ferenc és a nemzeti Himnusz szerint - Bendegúz leszármazottai vagyunk.
| Ezt énekli hívő és hitetlen az ünnepeinken.
- Tudjuk-e, hogy ki az a Bendegúz?
Atilla hun király apja volt Bendegúz, aki Uldin király fiaként, Oktár és Ruga testvérével triumvirátusban kormányozta a Kárpát-medencébe visszatért hunokat.
| | ...................................................................................................................................
| A zászlókról érdekességek... | Mi is a helyzet Árpád vezérrel és az ő zászlójával? - Tudjuk-e, hogy milyen az Árpád-sávos zászló?
Hát ilyen: A piros szín a Napot, az ezüst a Holdat jelképezi.
| |
| Tudjuk-e, hogy a jelenlegi nemzeti színű zászló 150 éves múltra tekint vissza?
|
| - Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején, közmegegyezéssel a
francia trikolor mintájára az árpád-sávos zászló két alapszínét zölddel
kiegészítették.
| | - Tudjuk-e,
hogy amikor a történelmi zászlókat felvonultatják a parlamentben, mindenki tiszteleg előttük?
| | | - Tudjuk-e, hogy melyik országnak van még ÁRPÁD-SÁVOS zászlója?
| | Tudjuk-e, hogy miért ilyen az EU zászló? | - A zászló csillagainak száma változatlan, és nem áll összefüggésben az Unió tagállamainak számával.
- Végül a tizenkettőt fogadták el, mint minden politikai jelentéstől
független számot, ami egyben a teljesség és tökéletesség szimbóluma is,
és az európai kultúrában mindenütt jelen van, úgymint:
- 12 hónap, - 12 óra egy óra számlaján - 12 olümposzi isten - 12 apostol - 12 kerekasztal lovag - 12 zodiákus jel - 12 táblás törvény ( római jog)
- Miután 2001 májusában aláírták a nizzai szerződést, ami Brüsszelt tette meg az Európai Unió fővárosává, új javaslat látott napvilágot, a „vonalkód”, ami egy új, színes jelképben próbálja egyesíteni az EU-tagállamok zászlóit.
|
| ...................................................................................................................................
| A keresztről és a koronáról...
| Nézzük a rovásírást: TÉ=T=Í (Isten) | I Í | Mellkeresztek ősmagyar sírokból
(Tömeges leletek a második bejövetel előtti időkből – kit kellett keresztény hitre téríteni?)
| | ............................................................................................................
| Az „egy” (rovás gy) ami három!
(Az „egy” szakrális szám: egyház, egyetemes stb.)
A címeren hármas-halom, felette három ágú korona, minden ága három ágú, felette a „gy”, ami az egy, és három vonalból áll.
Emlékeztet ez valamiféle hármasságra?
| | .............................................................................................................................. | Tudjuk-e, hogy II. József, aki nem koronáztatta meg magát, kiviteti a
magyar Szent Koronát az országból, és úgy adja vissza, hogy három
zománcképet kicseréltet rajta? (csonkít, hamisít) A gyöngysort el kellett vágni, mert nem csak felül nem illeszkedik jól a keretbe a kép, de alul is túlér rajta, így a körbe futó gyöngyökből egy szakaszt el kellett távolítani.
| | Szegecsek,amelyek átütik a mögötte lévő zománcképet is. De lágyforraszt is alkalmazott egy barkácsoló, mert mozgott a kép. | A zománckép nem illeszkedik a keretbe, kicsit túlér rajta, és így nekitámaszkodik. | 1613-ban egy koronaőr, aki hivatalból látta, minden koronázás előtt és után megvizsgálta a Koronát, az egyetlen, aki hitelesen tanúsíthatta, mi van a Koronán, ez a Révay Péter leírta, mi látható a Koronán: elöl a Pantokrátor Krisztus képe, hátul pedig 1613-ban Szűz Mária képe. Révay Péter szolgálata alatt kétszer is gazdát cserélt a Korona. A Bethlen Gábor-féle szabadságharc ideje ez, a fejedelem is birtokba vette a koronát, neki is meg kellett mutatni. Amikor Bethlen a békekötés értelmében visszaszolgáltatta az akkori Habsburg uralkodónak, megint ki kellett venni és ellenőrizni. Mindenütt ott volt Révay Péter, mindkét fél elismerte a hűségét. II. József nem koronáztatta meg magát, nem kötötték a magyar törvények, rendeletileg kiviteti az országból a Koronát. Ez 1784-ben történik, és attól fogva egészen a hazahozataláig, 1790-ig semmit sem tudunk róla. Ez alatt lehetett rajta képeket cserélni, anélkül, hogy a nemzetnek tudomása lett volna róla. Azt a részt, ahol a csere történt, először 1792-ben láthatjuk, annak a Decsy Sámuelnek a munkájában, aki egy helyen elszólja magát. Leírja ugyanis a mai állapotot, pontosan ezekkel az alakokkal, s ugyanakkor, mikor a drágakövekről szól, és a hátulsó drágakőhöz ér, arról azt mondja: az, amelyik a Szűz Mária képe alatt van. Tehát tudja, hogy ott Szűz Mária képe volt, de ugyanakkor az aktuális helyzetet is leírja, mert akkor éppen közszemlére volt kitéve a Korona, tehát láthatták, így aztán tudja, hogy ott már Dukász Mihály képe van.
| ................................................................................................................................... | Tudjuk-e, hogy Csomor Lajos és aranyműves társai – Ludvig Rezső, Lantos
Béla, Poór Magdolna – szakmai szempontok alapján vizsgálták meg a
koronát, miután az USA visszaadta, és meglepő következtetésekre
jutottak?
Ezt Csomor Lajos könyv formájában meg is jelentette. | | A korona szerkezetileg egyszerre tervezett és kivitelezett mű. A korona - a megmunkálást technológiai (korabeli szerszámok a sírleletek között) valamint díszítési szempontból vizsgálva - az „avar”-kori ötvösség jegyeit hordozza (szkíta-hun-avar-magyar folytonosság). Jóval Dukász Mihály előtt, a 4. század 3. harmadában, az Aba-Hunok körében (Szabíria), katolikus szerzetes ötvösök műhelyében készült. Az elkészülést követő korokban ezek a technológiák és díszítési szokások továbbfejlődtek, és Dukász Mihály idejére olyan stílusjegyek és munkafogások alakultak ki, amiket a Szent Koronán még nem alkalmaztak. A Szent Korona készülésének idejéből - annak stílusjegyeivel és technológiájával - több, főleg másodlagos felhasználású „Karoling”-nak nevezett emlék van, amelyek kora a kitalált középkort figyelmen kívül hagyva kb. a 800-as (figyelembe véve az 500-as) évekre tehető. Előfordult más esetben, hogy egy másodlagos felhasználású korábbi keretre később készült zománcképeket raktak, és így a keret idejét a képek készülésének idejével nem lehet beazonosítani. A koronát kizárólag a zománcképek alapján időben behatárolni elhibázott lépés, hiszen egy zománcképről (Dukász Mihály) teljes bizonyossággal, két másikról pedig nagy valószínűséggel kimondható, hogy utólag kerültek a koronára. Megjegyzés: Egyes nézetek szerint a korona Médiában, a Pártus Birodalom végnapjai táján, a Niceai zsinat hatására, hun mágus szerzetesek műhelyében, egy révülésben megjelenő égi jelenés szerint készült a 300-as évek végén, és általa az Újszövetség szellemiségét kívánták megjeleníteni a sajátosan magyar Szentháromság (Atya –Szűzanya- Fiú) demonstrálása céljából.
| ....................................................................................................................................... | Tudjuk-e, hogy Csomor Lajos Magyarország Szent Koronája című könyve több ezer háztartásban ott rejtőzik a könyvespolcokon? | A tanulmány megjelenését követően Morvai Ferenc – akkoriban csak kazánkirálynak neveztük – saját költségén megjelentette, és minden érettségizőnek ajándékként elküldte az írást. Sokan nem is tudják, hogy milyen gyöngyszem búvik meg a könyveik között. Ez is példát adhat a nemzeti oldal azon tagjainak, akik anyagi eszközökkel is tehetnek valamit jó ügyek érdekében. | | ................................................................................................................................... | Tudjuk-e, hogy: |
| - a finnek minden tekintetben távol állnak tőlünk: medvekultusz –
mi félünk a medvétől, halászat – mi lovas nomád nép vagyunk, stb.
- Genetikai bizonyítékok alapján kimondható, hogy nem vagyunk
rokonok. Ennek ismeretében a finnek már átírták a tankönyveiket. Ezzel
mi még adósak vagyunk!
- A magyarokat nem egy - Keletről induló, folyamatos -megveretés hatására pofozták be a Kárpát-medencébe (Besenyők stb)
- Tudjuk-e, hogy a magyar krónikák egyike sem beszél honfoglalásról? Mind úgy említi Árpádék Kárpát-medencébe érkezését mint a magyarok második bejövetelét. A krónikáink mind úgy említenek bennünket, hogy a „hunok vagyis a magyarok.”
- A honfoglalás fogalmát a koronahamisítás idején (Mária Terézia - II.József) találták ki. Akkor, amikor idegenekkel kidolgoztatták a finnugor hazugságot, és még sok más nemzetromboló lépést tettek.
| | ................................................................................................................................... | Tudjuk-e, hogy a mai nyelvészek nagy része hazugságokat tanít a felnövekvő nemzedékeknek? | A nyíregyházi tanárképző főiskolán az egyik, magát nyelvésznek nevező szerint
(a tankönyvében a nézet megtalálható)
a „ló” jövevényszavunk, a „nyereg” nem az.
| | Ezek szerint nekünk, lovas-nomád népnek a hordozó állat megnevezésére
nem volt a nyelvünkben megfelelő szó.
De a nyeregre igen.
Vagy
gyalogos-nomád nép voltunk nyereggel a vállunkon? | | Ez csak úgy képzelhető el, hogy őseink a nyerget előbb ismerték, mint a lovat. Lelki szemeim előtt látom, hogy a bunkó ősmagyarok, nyereggel a vállukon, megfeszített visszacsapó íjakkal szaladgálnak a nagy finn füves sztyeppéket övező tengerpartokon, és hátrafelé nyilazva lövik a halakat. Majd miközben a környező népek bezavarnak minket a Kárpát-medencébe, itt látunk meg Szvatopluk nagyfejedelem környezetében egy lovat. Rákérdezünk, hogy ez meg mi a fene. Az itt élő szlávok leereszkedve a makogó őseinkhez csak ennyit mondanak: „ló”. A ló egyszerű szó. Könnyen megtanuljuk, majd a homlokunkra csapunk, és a vállunkon lógó nyerget ráillesztjük. Nagy meglepetésünkre pont jó rá. Azóta tudjuk, hogy a ló az ló. Rögtön aztán el is cseréljük egy országra... | .................................................................................................................................. | | Tudjuk-e , hogy a Zenetudományi Intézetünk regisztrálta a 300 000-ik magyar népdalt, amelyből 100 000 már megjelent nyomtatásban is. A 80 milliós Németországban összesen 20 000 népdalt tudtak összegyűjteni. | Tudjuk-e, hogy azért nem járnak tógában ma Európában az emberek, mert mi meghonosítottuk a nadrágot, a zakót (kazak), a hosszú kabátot (kaftán).
A római légiósok nadrágviselete is eredeztethető a korábbi hun szokásból, hisz a légiók jelentős részben hunokból álltak.
Amíg Európa saruban, csizmában, bocskorban járt addig mi behoztuk a háromnegyedes sarkos cipőt. Sőt még az alsó fehérnemű is általunk kerül a világnak erre a részére.
Gondoljuk csak meg, ma Skóciában, ha valaki igazán korhűen akar a skót népviseletbe felöltözni, akkor nem vesz alsónadrágot a kockás szoknya alá.
Míg a franciák büszkék a szagokat elfedő parfümre, a hajat eltakaró parókára, addig mi egyszerű mosakodással és tiszta alsó- és felsőruhával megoldottuk a dolgot.
| |
| Tudjuk-e, hogy az USA-ban az 1930-as évektől kezdve magyar kivándorlók készítettek elsőként díszített western csizmát, a hun-magyar lovas csizma mintájára?
| Tudjuk-e, hogy a gombot is mi találtuk fel a különböző zsinórok helyett? | | - Gondoljunk a magyar nyelvre, és a test működésére.
- A csomó, a görcs, a gubanc, a masni, akadályozza a szabad áramlást. (a halott ruháján megoldottak minden csomót a lélek szabad távozása érdekében)
- A mai napig a problémára azt mondjuk, hogy gubanc van, amit meg kell oldani
- A gomb kiküszöböli a ruhán a gubancot
( a viselőjében a görcsöt)
| .................................................................................................................................. | Tudjuk-e, hogy elsőként a portyázó lovas őseink használtak instant ételporokat.
| | Amikor a Kárpát-medencébe visszatért őseink észrevették, hogy a nyugati
„civilizáció” már megint széthordta a királysírok kincseit, akkor
könnyen mozgó lovas csapataink meglátogatták a szétrablott kincseket
őrző templomokat, és szelíd rábeszélés után összeszedték azokat. Ehhez
gyors mozgásra, és könnyű fegyverekre volt szükség. Ekkor használták a
bőrökön szárított zöldséglevesek és tejtermékek porrá őrölt formáját,
ás a különböző húsporokat. A lovas harcos reggel merített a
patakvízből, rászórt két marék tejporféleséget, a nyeregre akasztotta,
és a rázkódás után fogyasztotta. Így tett a többi porral is. Körülbelül
40 kg különböző ételport vitt magával egy hosszabb portyára, ami a gond
nélküli élelmezést biztosította számára. | .................................................................................................................................. | Tudjuk-e , hogy az elmúlt időszakban sikerült, a parlament által,
hivatalosan is nemzeti kinccsé tenni őshonos állatfajaink nagy részét? | A kilenc kutyafajtát, a három parlagi tyúk fajtát, a szilaj marhát, a három mangalica fajtát, a tincses kecskét, és a galambjainkat.
Ez egyben azt is jelenti, hogy nem lehet őket keresztezni, az országból engedély nélkül kivinni.
Tehát meg kell tartani a tiszta vérvonalat.
A szürke marhát -Tiroler Grauvieh néven - sajnos az osztrákok már levédették előttünk.
(Erre szokták azt mondani, hogy ügyes.) | | .................................................................................................................................. | De ne csak másokba keressük a hibát! Tudjuk-e hogy mit okoztak, kit szolgáltak a „reformok”? | - A Tisza szabályozása: sivatagosodás
- A soknemzetiségű országgyűlés nyelvének kötelezően magyarrá tétele: a kisebbségek ellenünk fordulása
| - A Hitel, Stádium stb ráerőltetése a a birtokviszonyokra: rohamos elszegényedés, a föld áruvá válása, spekuláció megjelenése
-
Nyelvújítás: 10 000 új, javarészt gyökerek nélküli, az anyanyelvtől
idegen, ősi jelentéstartalommal nem bíró szó beerőltetése a nyelvbe
| ..................................................................................................................................
| - Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos
nyelvtan megalkotója is:
"a magyar nyelv logikus és tökéletes
felépítése felülmúl minden más nyelvet".
- N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század):
'Olyan
a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna,
hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és
világosság.'
- George Bernard Shaw (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve): "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit."
- Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon/.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
- Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke."
- A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
- Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"
- Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Magyar Nemzet 2003.)
| .................................................................................................................................. | Hallottuk-e, hogy mit mondtak magyar akadémikusok rólunk? | A Magyar Tudományos Akadémia 1860-as kiadott szótárából kiderül, hogy (Ez a Czuczor-Fogarasi értelmező szótár, melynek előkészítésében Vörösmarty Mihály is részt vett.) a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos véleménye akkoriban az volt, hogy a magyar nyelv ősnyelv, s például az ókori nagy nyelvek (és nyomukban a mai európai nyelvek) is a magyar nyelvnek csupán "leány-nyelvei", vagyis különbözőképpen romlott változatai.
Még a romlás okát is megmagyarázza a szótár előszavának írója: "E leánynyelveken azt tapasztaljuk, hogy az anyanyelv szavaival jobbára úgy bánnak, mint merő lelketlen anyaggal, melyet majd megcsonkítva, majd megtoldva, néha kisimítva, majd öszvevisszahányva saját szerveikhez és izlésökhöz idomítanak a nélkül, hogy gyökeiket és képzőiket épségben hagynák, s alapérteményökről öntudatok volna.
Ezekben a szoros értelemben vett nyelvalkotó érzék és szellem kihalt, s helyette csupán az idomítási hajlam és ügyesség működik." Tehát a magyarból lett leány-nyelvek (ógörög, latin, mai európai nyelvek stb.) keletkezésének oka: kihalt e népekből a nyelvalkotói érzék, s helyette csupán az idomítási hajlam és ügyesség működött. A szótára a megfelelő címszavakban rendre meg is adta, hogy az a szó mely nyelvekbe került át az ősi időkben: latin, ógörög, szanszkrit, német, angol stb.
| ..................................................................................................................................
| | Ezek persze csak kiragadott példák, a teljesség igénye nélkül. Talán
nem hiába íródtak le.
Jó lenne, ha legalább addig eljutnánk
gondolatban, hogy magyarnak lenni nem szégyen!
De nem is dicsőség, mert a szeretet nem hivalkodó. Más feladatunk van a világban.
Ha ezt megértenénk, akkor
talán nem támolyognánk össze-vissza, abban a jogi, gazdasági és
kulturális csapdában, amit nekünk állítottak Brüsszelben. Meg még ki
tudja, hogy hol és hány helyen. | | | | |
|