4. Elme okozta hatások 4.1 Nevetés Egy indiai orvos dr. Madan Kataria érdekes ötlettel állt elõ: nevetõklubot alapított stresszoldás, gyógyítás érdekében. Elõször 5 taggal indult be a klub, de hamarosan ez a szám 100-ra nõtt, majd újabb klubokat kellett nyitni és ezernél is többen csatlakoztak. Ma már gombamódra szaporodnak India-szerte az ilyen klubok száma és más országok is felfigyeltek. Meglepõen hangzik, de a klubban tilos bármilyen viccet is mesélni, mert az lehet sértõ, vagy obszcén is, ezért csak "szintetikusan" keltik a nevetést és az meglehetõsen ragadósnak tûnik. Az amerikai dr. William Fry is szimpatizál az ötlettel, hiszen egy harsogó hahota nagy mennyiségû endorfint juttat a vérbe, ami fájdalomcsökkentõ és stresszoldó, a nevetés megmozgatja a hasi izmokat, a szívre is jó hatással van és az egész szervezetre gyógyító hatással bír. Szerinte 1 percnyi nevetés 40 percnyi erõs meditáció nyugtató hatásával is felérhet. 4.2 Erõs meditáció Dr. Ainslie Meares egy érdekes esetet közölt a Medical Journal of Australia-ban egy fiatal állatorvosról, dr. Ian Gawler-rõl, aki leletekkel bizonyíthatóan kikúrálta saját magát rák-betegségébõl több évig tartó intenzív meditáció és szigorúan betartott táplálkozás segítségével. Teljes felépülése elött néhány évvel 2 vagy 3 hétben határozták meg életének hátralevõ részét. A beteg fiatalemberben rendkívül erõs volt az élniakarás. Dr. Meares írása szerint Gawler szigorúan betartva mindennap 1-3 órányi intenzív meditációt végzett és olyan nagy mértékû nyugalmat tudott magában kelteni, amihez hasonlót az orvos még sohasem látott. A cikk írója szerint ez megemelte az immunrendszerének aktivitását azáltal hogy lecsökkentette a cortisone-szintjét. Dr. Gawler saját maga azt állította hogy a rák egy belsõ fizikai diszharmónia, és a lélek így közli hogy valami nincs rendjén a saját lelki egyensúlyában. 4.3 Lelki támogatás, stressz leküzdése Egy nagy érzelmi depresszió (pl. egy közeli rokon elvesztése), stressz a legerõsebb immunrendszer gyengítõ és ezáltal betegségkeltõ tényezõ. Ráadásul ha azt is mondják, hogy az adott betegség "végzetes", netalán hátralevõ idõtartamot is említenek, az már szinte felháborító két okból is. Ez egy halálos önhipnózissá válhat. Másrészt pedig az ember és a szervezet életerejét sohasem szabad sem lebecsülni, sem pedig megkérdõjelezni. Ami egy orvos számára "megmenthetetlen betegség", arra mások már feltehetõen találtak hatásos gyógymódot. A pszichológia, lelki támogatás igen jelentõs tényezõnek látszik. Lancet, a hírneves gyógyaszati magazin közölt egy tíz éves vizsgálatot "elõrehaladott, középstatikus mellrákos" nõkrõl, miszerint csupáncsak az a tény hogy akik heti egyszer összejöttek egy lelkileg támogató és bizakodást adó csoportba, megduplázta az életbenmaradási esélyüket a kontroll csoporthoz képest. Azzal hogy támogatást, megértést kaptak, önbizalmat gerjesztettek, érzelmileg feloldódtak, fizikailag is aktívabbá váltak, másokon õk maguk is próbáltak segíteni, ami visszaadta az életerejüket. Eysenk és Grossarth-Maticek egy 1991-es tanulmányukban meghökkentõ adatokat közöltek. Ha a beteg rendszeres egyedüli és személyre szabott pszichológiai támogatást kapott, akkor az igen bíztató sikert produkált. 13 év elteltével 50 ilyen kezdeti rákos egyén mind életben volt, míg az ugyanolyan gyógyászati ellátást, de semmilyen lelki segélyt sem kapó kezdeti rákbetegek kontroll csoportjának harmada halálozott el. A német dr. Ryke Geerd Hamer szerint a váratlan traumás sokk, ami CT (Computed tomography) agyfelvételekkel feltérképezhetõ, rákhoz vagy más betegségekhez vezethet, ezért a legelsõ és legfontosabb gyógyítási törekvés mindíg a sokk megszüntetése kell hogy legyen. Az érzelmek megnyugtatásán alapuló Hamer-rákterápia sikere 92 %-os feltéve ha a páciens egyáltalán nem kap szokásos gyógykezelést, és emiatt számos országban lejáratási kampány miatt nem alkalmazható. Jelenleg csak néhány országban pl. Szlovákiában, Olaszországban vizsgálják. Info angolul is. 4.4 Önmagába vetett erõs hit A dallasi Dr. James Maxfield számolt be egy vezérõrnagy, John Medaris esetérõl, akinek egyidejûleg 3-féle rákja és nyitott szív-mûtéte volt, mégis teljesen felépült. Medarisnak rendkívüli volt az önmagába vetett hite és akaratereje, olyan személy aki sohase adja fel a reményt. Ezt vallotta: "Ha nem vagy békességben saját magaddal és Istennel, ha össze vagy keverve belül érzelmileg és belsõ konfliktusaid vannak, akkor az a gyógyulásodra is kihat." Dr. Maxfield szerint "ebben az esetben egészen biztosan szerepet játszott a hit tényezõje". 4.5 Vizuális képzettársítás Dr. O. C. Simonton számolt be eseteirõl, aki korábban a Trevis Légierõnél volt a sugárkezelés vezetõorvosa, és aki késõbb pszichológiát használt fel betegei kezelésénél. A legelsõ betege egy 61 éves torokrákos ember volt, akit így kezelt. A beteg már szinte nyelni sem tudott. Dr. Simonton utasítása szerint a beteg napi háromszor nyugodt állapotba kerülve gondolatban maga elé képzelte betegségét. Majd egy képzelettársítással egy seregnyi fehérvérsejtet vetített maga elé, ahogyan azok megtámadják és felfalják a rákos sejteket. A doktor saját maga lepõdött meg a legjobban, amikoris két héten belül a rák észlelhetõen visszahúzódott és a beteg súlya is gyarapodott és késõbb teljes felépülést ért el. Dr. Simonton feleségével (Stephanie) könyvet is írtak tapasztalataikról: "Getting Well Again" (kiadója: Cancer Councelling and Research Center). (Egy kis szerencsével 1 dollár 50 centért is kapható használtan az Amazonnál.) 4.6 Spontán gyógyulás A legtöbb ember ezt eleve kizártnak tartja. Éppen ezért számukra sohasem fog elõfordulni. Az egyetlen érdemben vizsgáló orvos dr. Sam Chachoua viszont korát meghaladó felfedezésekre jutott, de errõl már írtam. Az egyén saját és/vagy külsõ forrásból származó, a gyógyulásba vetett legkisebb kétség nélküli és megrendíthetetlen szilárd hite váltja ki eredetileg. A környezet, emberek közössége fontos szerepet tölthet be e hit megerõsítésében. Ha egy kívülálló személy kelti és ha õ alig, vagy nem sikeres, akkor õt sarlatánnak tekintik és mindenáron büntetni akarják, ha meg nagyon is sikeres, akkor meg szentnek és imába foglalják. Neale Donald Walsch mutatott arra, hogy a feltételes módban vágyakozók ("de jó lenne, ha ..."), nem érik el céljaikat, mert ez beismerése annak, hogy nincs meg az amire vágynak, sõt nincs meg a saját képességük hogy önmaguktól megkapják azt, amire vágyakoznak. De ez már filozófia, amirõl könyveket lehetne írni... forrás: Dr Paul J. Ameisen http://www.geocities.com/all_are_one.geo/hun
|