Az A-vitamin szükséges a bőr és a nyálkahártya normál működéséhez, szerkezetük kialakításához és megtartásához, az immunrendszer normális működéséhez és a csontképződéshez. Hozzájárul a haj, a köröm és a bőr egészségének megőrzéséhez.
Nélkülözhetetlen a normális látáshoz, elősegíti a szem egészségének megőrzését.
A D vitamin fontos szerepet játszik a csontozat és fogazat normál szerkezetének kialakításában és megőrzésében.
Szükséges a kalcium felszívódásához és a csontba való beépüléséhez. Részt vesz a normál sejtosztódásban, a megfelelő izomfejlődésben és működésben, szükséges az immunrendszer megfelelő működéséhez.
Ajánlott napi fogyasztási mennyiség: napi 1 db A-D vitamin tabletta.
Egy doboz tartalma: 100 db A&D vitamin tabletta (10000 NE/ 400 NE). A & D vitamin részletes összetevő táblázat:
|
Aktív összetevő
|
Ajánlott napi fogyasztási mennyiség 1 db kapszulában |
RDA* % |
| Vitamin: |
| A vitamin |
30000 µg (10000 NE) |
375 % |
| D vitamin |
10 µg (400 NE) |
200 % |
* RDA: Felnőttek számára javasolt napi bevitel
A-vitamin
Leírás
Már ókorban már az egyiptomiak és a görögök is felismerték, hogy egyes táplálékok elfogyasztásának gyógyító hatása van az éjszaka jelentkező látászavarra, de az A-vitamint mégsem tudták azonosítani egészen 1913-ig. Az 1800-as években több kutatócsoport is igazolta, hogy a farkasvakság csukamájolaj fogyasztásával kezelhető. Kémiai szerkezetét először Paul Karrer írta le, aki ezért 1931-ben Nobel-díjat is kapott.
Két formája ismert számunkra
Retinol: ( amely a vegyület kémiai neve ) állati eredetű
Természetes forrás:
belsőségek (máj, vese, szív, stb.), tej és tejtermékek, tengeri halak, tojássárgája
Karotinoid:(tehát előanyagaként, provitaminként) pedig a növényi eredetű élelmiszerekben
található meg és az anyagcsere során alakulnak át Retinollá.
Provitamint tartalmaz:
sárgarépa, paraj, sütőtök, kajszi- és sárgabarack, sárgadinnye, paprika, általában az erősen sárga, piros, vagy zöld színű zöldségek, gyümölcsök. A paradicsom kivétel, mert a benne található karotinoid típusú vegyület, a likopin nem bomlik A-vitaminra.
Felszívódását segítő tényezők: kevés olaj vagy zsiradék.
Felszívódását gátló tényezők:
magas koleszterinszint kezelésére felírt kolesztiramin tartós szedése
savlekötők csökkentik az A- vitamin készletet
cinkszegény étrend
Retinol. (régi nevén: axeroftol) A táplálékkal bevitt retinol gyakorlatilag teljesen felszívódik. A provitaminok vitaminná történő átalakítása során a béta-karotin kb. egyhatoda, az egyéb karotinoknak csupán az egytizede alakul át retinollá. Mivel a karotinok fontos szerepet töltenek be a szükséglet kielégítésében, bevezették a retinolekvivalens fogalmát. A retinol-ekvivalens a hasonló kémiai szerkezetű, azonos biológiai hatású vegyületek közös neve. A legfontosabb A-vitamin hatású vegyületek: a retinol, retinal, és provitaminok: alfa-, béta- és gamma-karotin, egyéb karotinoidok. Biológiailag a legaktívabb a béta-karotin.
Az A-vitamin szükségletet a vegyes táplálkozás fedezi. A szükséglet növekedésével kell számolni a zsíremésztés, felszívódás zavarai, vagy számos idegen anyag, gyógyszer fogyasztása esetén.
A túlzott A–vitamin bevitel súlyos toxikus tüneteket okoz.
Az A-vitamin hiánya a korai szakaszában az ún. farkasvakságot okozza, amikor szürkületben, vagy gyenge világítás esetén látászavar következik be. Az A-vitamin nélkülözhetetlen a szemideghártya (retina) fényérzékeny anyagának, a látóbíbornak a felépítésében. Nevét is innen kapta. Jellemző még az A-vitamin hiányra a hámszövet-, könnymirigy-elsorvadása, a verejték- és faggyúmirigyek megbetegedése, a bőr kiszáradása, a szőrzet és a hajszálak törékenysége, kihullása. Gyermekeknél a csontosodási folyamat sérülése következtében növekedési zavar is bekövetkezhet.
A felnőtt ember napi szükséglete kb. 1,5 mg (más források szerint csupán 900 µg), terhesség és a szoptatás ideje alatt 2,0-2,5 mg. Túladagolás esetén hipervitaminózis: sárgás bőrszín, hajhullás, bőrgyulladás stb. léphet fel.
A-vitamint a máj, vese, szív, tojássárgája, tengeri halak, narancsfélék, sötétzöld leveles zöldségek, paradicsom tartalmaznak, A-provitaminokat: a répában, parajban, kajszibarackban, kelkáposztában, sárgadinnyében, sütőtökben, paradicsomban, pirospaprikában találunk.
infó:
Kimutatták, hogy az A vitamin csökkenti a kanyaró kialakulásának esélyeit hasznos a rák megelőzésében.
Segít a gyermekek légzési nehézségei illetve zöldhályog esetén.
Az antioxidánsok, mint például a béta karotin javítják a tanulási képességeket, minimálisra csökkentik z öregedés folyamatát.
Az A-vitamin kisebb adagja (25 ezer NE – nemzetközi egység – naponta) többféle bőrbetegség, például az akne, a száraz bőr, az ekcéma, a rosacea és a pikkelysömör kezelésére is alkalmas. Továbbá segíti a különböző bőrsérülések – vágások, horzsolások égések – gyógyulását, illetve meggyorsíthatja a ficamokból és húzódásokból való felépülést.
Sokszor kevés az A-vitamin azoknak a nőknek a szervezetében, akiknek az átlagosnál erősebb vagy hosszabb a menstruációja. Náluk is fontos lehet az A-vitamin pótlása.
Ha megfelelő mennyiségben adagolják, gyorsítja a szélütés utáni felépülés folyamatát.
Az A-vitamin előnyeit a bélcsatornában is kifejti, segít a gyulladásos bélbetegség és fekély kezelésében.
Életünk kezdeti szakaszában, a magzat és az újszülött egészséges fejlődésében; a tüdő kialakulásának, valamint érésének során nélkülözhetetlen az A-vitamin.
Ezeket a felmerülő extraigényeket figyelembe véve a Német Táplálkozástudományi Társaság (DGE) a terhesség hónapjaiban plusz 30%, míg a szoptatás alatt plusz 90% A-vitamin fogyasztását javasolja.
Mennyi béta karotint veszünk fel általában a táplálékkal, és ez hogyan alakul át A-vitaminná?
A leghatékonyabb átalakulás a gyümölcslevek fogyasztásakor tapasztalható, itt 4 egység béta karotinból lesz 1 egység A-vitamin, míg a gyümölcsök és zöldségek fogyasztásakor ez az arány 12:1 és 26:1.
A kismamák egy része nem kellőképp figyel táplálkozására, ez derül ki több publikációból is. Egy béta karotinnal kapcsolatos tanulmányban, melynek során a résztvevők vérplazma béta karotinszintjét vizsgálták kiderült, hogy a kismamák harmadánál ez nem éri el az ajánlott minimum szintet (1,4 micromol/l). Annak ellenére tehát, hogy mind az A-vitaminban, mind pedig a béta-karotinban gazdag élelmiszerek elérhetőek országainkban, előfordul, hogy nem megfelelő mennyiségben fogyasztjuk ezeket. Az ajánlott vitaminmennyiség bevitelében a gyümölcsökön, zöldségeken túl segítségünkre lehetnek a gyümölcslevek, vagy egyéb kiegészítők is.
Melyik a leghasznosabb gyümölcslé?
Az USA-ban (és másutt is) a tápértéket általában a tápanyagmennyiség / energia értékeként, azaz tápanyagsűrűségként definiálják. Egy floridai munkacsoport 6 különböző módszer segítségével hét 100%-os (egyéb vitaminnal nem dúsított) gyümölcslevet vett górcső alá. Megvizsgálta az alma, ananász, fehér és piros grapefruit, narancs, szőlő, és aszalt szilvából készült gyümölcsleveleket, és egymáshoz viszonyította ezeket. A viszonyítás végeztével elmondható, hogy a rangsor tetején a narancs és piros grapefruit áll, tehát ezek tápértéke valamivel magasabb, mint a többié.
Ha gyümölcslét választunk, törekedjünk arra, hogy minél magasabb gyümölcstartalmú terméket válasszunk, amely vitaminokban, ásványi anyagokban is nagyon gazdag. A különböző tápanyagtartalmuk miatt a legjobb, ha változatosan fogyasszuk azokat.
Ne felejtsük el azonban, hogy a gyümölcslevek is tartalmaznak energiát, így itt is a mértékletességre törekedjünk! Az A-provitamin (karotin formában) jellemző mennyisége 100g élelmiszerben:
gabonafélék, hüvelyesek és őrleményeik, kenyerek, péksütemények: 0-1,5 mg
száraztésztákban: 0-0,04 mg
sajtos, túrós sütemények: 0 mg
zöldség, gyümölcs: 0,1–12 mg (felső érték a sárgarépa)
vaj, margarinféleségek: 0,2-0,5 mg
húsok, húsipari termékek: nem jellemző
halak: 0,5–2 mg
tej: 0,005-0,1 mg
tojás: 0,5-1,2 mg
forrás:
Wikipédia, Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, Vitamin ABC,Gyógynövény ABC, Édenkert magazin, Egészségkalauz, Béres, Ideal,
National Academy of Sciences. Institute of Medicine. Food and Nutrition Board. |
ajánlott Firefox (felbontás min.1024x768)