Tény:

A mikrohullámú sütő rövid elektromágneses hullámokat sugároz, ami fénysebességgel terjed (kb. 300.000 km/mp), amit manapság a rádió, tv, telefon, navigációs és szatellit rendszerek és a technológia más vívmányai sugároznak, s amelyek nélkül az életünk elképzelhetetlen lenne.

Ezen kibocsátások káros hatásai eddig tudományosan nem bizonyítottak, de nehéz előre megbecsülni a következményeiket néhány évtizedre előre. Ezért a pártolói és az ellenzői körülbelül egyenlő arányban vannak ma jelen.

A mikrohullámú sütőben elkészített élelmiszer ugyanolyan ízletes, mint bármely más módszerrel készült étel, ráadásul sokkal több vitamin, ásványi-és tápanyag marad benne, mint a hagyományos főzés során. Mindezek ellenére veszélyes is lehet, ha nem a megfelelő módon használják.

A mikrohullámú sütőben elkészített élelmiszer ugyanolyan ízletes, mint bármely más módszerrel készült étel, ráadásul sokkal több vitamin, ásványi-és tápanyag marad benne, mint a hagyományos főzés során. Mindezek ellenére a mikrohullámú sütő veszélyes is lehet, ha nem a megfelelő módon használják.

A leggyakoribb veszélyforrást az egyenetlenül megfőzött ételek és a kiáramló gőz miatti forrázások  jelentik. Fontos szem előtt tartanunk, hogy a mikrohullámú sütő alkalmatlan az üvegek és cumisüvegek sterilizálására.

Az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutató Intézetben (OSSKI) is foglalkoztak a mikrohullámú sütő vélt, vagy valós ártalmaival, de semmiképpen sem tartják veszélyesebb ételkezelési eljárásnak a hagyományos nyílt tűzi vagy rezsós sütési-főzési eljárásoknál. A mikrosütő belülről kifelé melegíti fel a bele tett folyadékot, élelmiszert, behatol a melegítendő anyagba, s megfőzi azt. (Sütésre a mikrohullám alkalmatlan.) A hagyományos sütési-főzési eljárások során biztosan keletkezik rákkeltő anyag az élelmiszerben, akár egészségre káros mértékben is, p., amikor odakozmál az étel, megfeketedik a sütemény, a pizza vagy a hús felszíne. A zsiradékokat pedig csak egyszer szabadna használni, ha másodsorban is sütünk az olajban, rákkeltő anyagot viszünk az ételbe.
A mikrohullámú sütőben nem pörkölődhet meg az étel, az eljárás nem tud sült felületet adni, s ilyen szempontból egészségesebb melegítőeszköz a hagyományos nyílt lángú vagy villany sütő-főző eszközöknél. A kombinált mikrohullámú sütőkben közel 300 Celsisus-fokos levegő befújásával elérhető a pörkölődés, s a módszerrel rákkeltővé is tehető az étel. Minden hőkezelés hatására megváltozik, degenerálódik az élelmiszer anyagszerkezete, olyannyira, hogy egy odaégett, elszenesedett csirkecombról még azt is nehéz megállapítani, mi is lehetett eredetileg. A mikrohullámú sütőben szintén a felismerhetetlenségig megváltozhat egy anyag, de – mint ahogy az odakozmált csirkét sem fogyasztjuk el – a mikróban tökéletesen átalakult élelmiszertől is jobb idegenkedni. De abban a tekintetben is megnyugodhatunk, hogy a mikrózott élelmiszer nem tudja elnyelni vagy felvenni a mikrosugarakat, s nem is tudja tárolna ezt az energiát. Abból, hogy a mikrosütő belülről kifelé, s nem kívülről befelé degenerálja az élelmiszert, még nem következik az, hogy több rákkeltő anyagot tartalmazna, mint a hagyományos módon hőkezelt élelmiszerek, s bizony azt sem állíthatjuk, hogy a mikrózott élelmiszerben kevesebb táplálék és vitamin van, mint elfogadottabb társaiban.  

 A mikrohullámú sugárzás

Elektromágneses sugárzás a gyűjtőneve a különféle típusú elektromos energiának, valamint  a hozzájuk kapcsolódó elektromos és mágneses mezőnek. Ide tartozik például a mikrohullámú sugárzás, a rádióhullámok, a röntgensugárzás, a látható- és ultraibolya fény is.
Az energiatípusokat aszerint osztályozzuk, mekkora energiát termelnek, melyet a hullámhosszúságuk jelez. Minél rövidebb a hullám, annál magasabb az energiájuk. A rádióhullámok a leghosszabbak, a röntgen- és gammasugarak a legrövidebbek. A mikrohullámok hullámhosszúsága hosszabb, mint a látható fényé, ám rövidebb, mint a VHF vagy UHF rádióadóké.

Annak függvényében, hogy egy bizonyos tárgy milyen anyagból készült, képes a mikrohullámokat elnyelni vagy továbbítani. A műanyagon, üvegen, némely fémen áthalad, a vizet tartalmazó tárgyak pedig elnyelik. Mivel minden élelmiszer tartalmaz valamilyen mértékben vizet, a mikrohullámok ezzel kapcsolatba lépve hőt termelnek.

A mikrohullámú sütőknek számos előnyük van, a legfontosabbak a következők:

• Gyorsabb, mint a hagyományos főzési eljárás.
  
  
• A hagyományos főzés során rengeteg energiát elhasználunk olaj- és vízmelegítésre, míg a mikrohullámok csak az ételt melegítik, így energiát spórolhatunk meg
  
  
• A tápanyagok az ételben maradnak
  
  
• A proteintartalmú ételek nem barnulnak meg mikrohullámú sütőben való főzéskor. Ez a csökkentett oxidáció azt jelenti, hogy az ételben található A-és E vitamin kevésbé sérül
  
  
• A mikrohullámmal melegített ételekben  több vitamin marad, mint a  hosszú főzéssel elkészítettekben
  
  
• Az egészségünkre potenciális veszélyt jelentő mikroorganizmusok 5 és 60 Celsius fok között szaporodnak, ám mikor mikrohullámú sütőt használunk, annak gyorsasága miatt minimálisra csökkenthetjük ételünknek a kritikus zónában töltött idejét
  

Gyakori tévhitek

Természetesen sok tévhit is kering a mikrohullámú sütőkről, ezek közül a leggyakoribbak a következők:

• A mikrohullám megváltoztatja az étel kémiai szerkezetét. Nem igaz. Nincs bizonyíték a mikrohullámú energia által keltett veszélyes vagy mérgező anyagváltozásra.
  
  
• A mikrohullámmal elkészített ételek fogyasztásával nagyobb sugárzásnak tesszük ki magunkat. Nem igaz. Abban a pillanatban, ahogy a mikrohullámú sütőt kikapcsoljuk megszűnik a mikrohullámok jelenléte az ételben.
  
  
• A mikrohullámú energia radioaktív. Nem igaz. A mikrohullámú energia nem tud radioaktívvá alakítani sem ételt, sem mást.
  

A mikrohullámú sütők és a sugárzásveszély

A nagymértékű mikrohullámú sugárzás különféle egészségügyi problémákat okozhat, mint például égést vagy hólyagosodást. Amennyiben a készülék ajtaja sérült, vagy nem zár megfelelően, a sugárzás kikerül a sütőtérből, ám ez általában kismértékű.

Az évek során sikerült a sugárzás mértékét négyzetcentiméterenkénti 5mW-ről  0,001mW-ra csökkenteni. Ennek ellenére a gyártók továbbra sem ajánlják, hogy a készülék ajtajához hajolva nézzük végig a főzés folyamatát. Természetesen nem árt rendszeresen ellenőrizni a készülék ajtaját.

Nem megfelelően elkészített ételek

A mikrohullámú sütők egyik legnagyobb hátránya, hogy az étel nem egyenletesen melegszik fel, és a hidegen maradt részeken a mikroorganizmusok és különböző baktériumok  kiválóan megbújhatnak. Ennek elkerülése érdekében:

• Szeletelje egyforma darabokra az ételt, a kisebb darabok egyenletesebben sülnek, mint a nagyobbak.
  
  
• Tartsa be az optimális főzési időt.
  
  
• Ne készítsen mikrohullámú sütőben töltött és olyan ételeket, melyek csak hosszú idő alatt és nehezen melegednek fel.
  
  
• A különböző folyadékok nagyon gyorsan felmelegednek, így könnyen égési sérülést okozhatnak.
  
  

Amennyiben továbbra is kétségei vannak a mikrohullámú sütőkkel kapcsolatban, azt tudjuk tanácsolni, hogy használatát korlátozza csak időnkénti kiolvasztásra illetve gyors melegítésre, és a rendszeres főzést folytassa a hagyományos módszerekkel.

Tápanyagok és a mikrosütő

Amióta széles körben használják a konyhában a mikrohullámú sütőt, sokan gyanakszanak arra, hogy a sütő által kibocsátott sugárzás elpusztíthatja az élelmiszerekben és a zöldségekben levő tápanyagokat.

A legtöbb kísérlet szerint azonban ennek épp az ellenkezője igaz. Minden főzési technológia tönkreteheti a vitaminokat és más tápanyagokat. Ennek mértéke attól függ, mennyi ideig főzik az ételt, mennyi folyadék szükséges a főzéshez, és milyen hőfokon történik az étel elkészítése.

Mivel a mikrohullámú sütők általában kevesebb hővel működnek, mint a hagyományos főzési módszerek, ráadásul rövidebb idő is szükséges az ételek elkészítéséhez, általában ezek a sütők a legkíméletesebbek.

A hőre leginkább érzékeny tápanyagok a vízben oldódó vitaminok, mint például a folsav, a B és C-vitamin, amelyek mind nagy mennyiségben fordulnak elő a zöldfélékben.

• A Cornell-egyetem kutatói a főzés vízben oldódó vitaminokra gyakorolt hatását vizsgálták, és megállapították, hogy míg a spenót a mikrosütőben szinte a teljes foláttartalmát megőrzi, tűzhelyen főzve 77 százaléka elvész.
  
  
• Az is kiderült, hogy a mikróban elkészített szalonnában jelentősen alacsonyabb a rákkeltő nitrozaminok szintje, mint a hagyományos módon sütött szalonnában.
  
  
• Ami a főzelékféléket illeti, a víz hozzáadásával igen sok tápanyag elvész. A brokkoli például vízben főzve antioxidáns-tartalmának 74-97 százalékáét elveszítheti, míg víz nélkül párolva a legtöbb tápanyag megmarad.
  

Összegzésképpen tehát elmondható, hogy a mikrohullámú sütőben általában nem vesznek el az élelmiszerek tápanyagai. 

 Forrás:
Guardian
The New York Times