Az asztma valóban gyógyítható

Butejko professzor gyógytechnikájának ismertetése

Mi is ez a módszer?
Egy ukrajnai származású orvos-professzor, név szerint Konsztantin Pavlovics Butejko (az interneten 'Buteyko'-ként terjedt el) nevével fémjelzett asztma-gyógyító módszerrõl szeretnék tájékoztatást adni. Ez a lélegzést visszatartó gyógytechnika kizárólag az õ érdeme. Az orvos-professzor 1958 óta kutatott a témában és egy publikációban olvastam, hogy csupán a régi Szovjetúnióban 1967-ig több mint 1000 beteget (asztmás, magas vérnyomású vagy szívbeteget) kezeltek a módszerével, azóta ez a szám meghaladta a százezer fõt. (forrás: dr. Paul J. Ameisen: Every Breath You Take, kiadó: Lansdowne Australia Pty Ltd) A módszernek Ausztráliában nagy viszhangja van, de talán még nagyobb Új-Zélandon és számos más országban, például Angliában is. Az USÁ-ban csak most kezd elterjedni, Nyugat és Közép-Európáról kevés információm van, de tudom hogy vannak ilyen légzés-tanfolyamok Anglián kívül Németországban, Olaszországban és Hollandiában is.

Kórházi teszt
E cikk írásakor Brisbane-ben tartózkodom, ahol a nyugati világ legkorábban publikált orvosi klinikai tesztjét végezték el a Butejko módszerre. 1994. dec. - 1995. jan.-ban a brisbane-i Mater Hospital-ban professzor Charles Mitchell, dr. Simon Bowler szakorvos és Ms Amanda Green folytatta le a tesztet Szása Sztalmatszkij és Ms Tess Graham (Butejko-praktícionálók) segédletével. 19 komoly asztmás beteg 6 héttel a Butejko légzéstechnika elsajátítása után 90 százalékban beszüntette mindenféle segítõszer (bronchodilátorok) igénybevételét, mert olyan nagymértékû javulást tapasztaltak mind közérzetileg, mind a tünetek elmaradásában. A 20 fõbõl álló másik csoport, ahol nem a Butejko-féle módszert ismertették, hanem csak általános relaxációs és más gyakorlatokat végeztek - csak 5 százalékos enyhítõszer elhagyási eredményt tudott felmutatni a teszt 6 hete után. Ráadásul a Butejko módszert elsajátítók késõbb is enyhítõszer függetlenek maradtak.

Média visszhang
Ezt a tesztet alig egy héttel a hat hetes lefolytatása után dr. Simon Bowler ismertette egy hobarti szakmai konferencián 500 ausztrál és új-zélandi szakorvos és kutató elött, amit a Thoracic Society of Australia and New Zealand szervezett. A hatás nem maradt el, egy csomó helyi újság cikkben kürtölte szét a fenti tapasztalatokat és emellett a szakmai irodalom helyi magazinjai is cikkeket jelentettek meg a témáról: az Austalian Doctor nevû szakmagazín kiemelten, címlapon közölte az eseményt (1995. április 7.-én), ugyancsak így reagált a Medical Observer is, valamint a Medical Journal of Australia is közölt leveleket. Azóta cikket közölt a Natural Health Society magazin, a Wellbeing, Health and Nature is. Az ausztrál állami ABC tévében is, igaz sokkal késõbb, adtak tájékoztatást. A kereskedelmi tévéadók sem maradtak ki a sorból. Ugyancsak tanulmányokat folytattak azóta Londonban Peter Barnes professzor által, Kanadában pedig Paul O'Byrne professzor vezetésével.

A légzéstechnika szakmai oldala
K. P. Butejko szerint minden asztmás túllélegzik, azaz sokkal több levegõt vesz fel, mint amennyire a szervezetének szüksége van. A szakmai irodalomban ezt angolul hidden hyperventilation-nek, azaz rejtett, nem tudatos túllélegzésnek nevezik. Ez azt jelenti, hogy sokkal több levegõt mozgatunk ki és be, mint amennyit a szervezet képes lenne kezelni. Ha sokkal több levegõt veszünk be, akkor sokkal több levegõt is, sokkal több szén-dioxidot is adunk ki, túlságosan is gyorsan és a tüdõ nem lesz képes fenntartani a helyes arányú szén-dioxid mennyiséget a kis légzsákjaiban, ami a normális mûködés feltétele. Ha a szén-dioxid mértéke csökken a légzsákokban, akkor megnehezül az oxigén kiáramlása a véráramból a test szöveteibe. Ennek a magyarázata a következõ: A levegõbõl felvett oxigén az erek falain keresztül kerül be a vérkeringésbe. Az oxigén-molekulákat a vörös vértestek nyelik el (azon belül a hemoglobin-molekulák) és amikor a szén-dioxid koncentrációja nem elég magas a tüdõben, akkor az oxigén szorosabban kötõdik a hemoglobin-molekulákhoz és nehezebben válik le róluk (ez a Verigo - Bohr féle hatás), kevesebb oxigén jut be a vérbe és a szervezetbe. A szervezetünkben oxigén-hiány lép fel.

A megoldás
Elvileg ez roppant egyszerûen hangzik és pénzbe sem kerül: meg kell tanulni a helyes, visszafogott lélegzést és ezáltal lassan visszaállítjuk a testet a normális mûködési alapállapotába. A gyógyulás nem jön egyik napról a másikra, de határozott javulást már egy-két héten belül is lehet észlelni. A cél az hogy egy sorozat szabályozott, visszafogott légzési gyakorlatot végezve lélegezzünk, hogy az asztmában szenvedõ egyén megtanulja a helyes mennyiségû levegõ vételét az élete végéig. Az asztmában szenvedõk áltában 10 liternyi vagy még annál is több levegõt vesznek percenként amikor nincsenek rosszul, holott a normális 4-6 liternyi lenne. Roham esetén ez akár percenként 15-20 liternyi levegõvételt is jelent.

Hatalmas nagy elszántság és vasakarat kell. Elõször is meg kell tanulni csakis az orron át lélegezni. Ez az elsõ lépés. Bármilyen egyszerû is ezt leírni, ez nem is olyan könnyû, pedig létfontosságú. Butejko orvos-professzor odáig is elmegy hogy azt javasolja könnyen eltávolítható, mikropólusú ragtapasszal fedjük le a szánkat, - ha akaratilag ezt nem tudjuk elérni -, akár éjszakára is, hacsak nincs súlyos orrtömítõdés. A következõ lépés megtanulni a bal oldalunkon aludni és a gyerekeket is erre szoktatni. A professzor sokéves tapasztalata szerint ez is segít.

A Butejko-féle légzéstechnika elsajátításánál mindig legyen valaki a közelben, hogy ellenõrizze a beteget.

kontroll-szünet Ez a légzéstechnika egyik alapeleme, ami nem más mint az az idõ, amit akkor mérünk amikor normális lélegzést követõen beszüntetjük a levegõvételt és megmérjük mennyi idõ múlva lép fel a legelsõ kellemetlen érzés. Ezt az idõértéket írjuk le, majd folytassuk a lélegzést az orron keresztül lassú módon. A legtöbb asztmás embernél ez 10 - 20 másodperc nyugalmi állapotban. Van akinél még egy másodperc sincs, van akinél 40-nél is több.

maximum-szünet Ez a másik légzéstechnikai alapelem. A személy normális lélegzés után beszünteti a lélegzést a kilégzés alatt, ekkor felügyelet mellett visszatartja a levegõvételt a maximum ideig és megméri ezt az idõt. Ezután ismét csak lassan és visszafogottan kell tovább lélegezni. A lassú, visszafogott lélegzés elsajátítása után ez az érték fokozatosan javulni fog a késõbbiek során, bár az elöbb említett kontroll-szünet az igazi mérvadó a sikerhez.

Mindig, tudatosan ügyelve erre, lassan és visszafogottan lélegezzünk. Annak eldöntésére hogy valaki ezt helyesen teszi-e helyezze a mutatóujját közvetlenül az orra alá és ha nem érzi a levegõ-áramlást akkor jól végzi.
Enyhébb és közepesen asztmás esetekben 2 - 4 alkalommal naponta végezzünk speciális légzés-gyakorlatokat az állandóan visszafogott légzés tetejére. Súlyosabb betegeknél naponta 3 - 5 alkalommal, késõbb persze javulásnál kevesebbszer. A legsúlyosabb eseteknél több hónapra is szükség lesz, de enyhe asztmánál akár 5 nap is meghozza a változást.
A speciális gyakorlatok 20 - 30 percig tartsanak, több légzésbeszüntetõ gyakorlattal és köztük 3 perces lassú légzési pihenõkkel. Butejko professzor által javasolt speciális légzés gyakorlat a következõ:

lehetõleg étkezés elött, nyugodt állapotban végezve
1. Mérje meg a pulzusát 15 másodpercig, és szorozza be 4-el. (ideális 60 vagy kevesebb)
2. Kontroll-szünet
3. 3 perces lassú légzés
4. Maximum-szünet
5. 3 perces lassú légzés
6. Kontroll-szünet
7. 3 perces lassú légzés
8. Kontroll-szünet
9. 3 perces lassú légzés
10. Maximum-szünet
11. 3 perces lassú légzés
12. Kontroll-szünet
13. 3 perces lassú légzés
14. Pulzus-mérés

Aki ezt könnyûnek találja, az az illetõ nem csinálja jól, ez ugyanis rendkívüli akaraterõt igényel és nem könnyû.

Dr. Butejko szerint akinél a kontroll-szünet 15 másodperc, az az illetõ 4 ember számára is elegendõ levegõt vesz. Akinél ez 30 másodperc, az 2 ember helyett lélegzik. A normális érték 1 perc körül volna. Lassan, idõvel ez az érték egyre javulni fog a közérzettel együtt.
A gyermekeknél a gyakorlatokat felügyelet mellett játékosan kell végeztetni. Például hányszor tud elõre- hátra hajolni a széken amíg visszafogja a levegõt stb.

Életmód és étkezés
Egy best-seller könyv szerint javasolt az A vitamin-dús ételek fogyasztása (Marian Shepherd Slee: Give Asthma the Big A azaz "Adj Asztmának nagy A-t"), például nyers sárgarépa, spenót, zöld leveles saláták, csukamájolaj, tojássárgája stb. Ha ez nem elég, akkor javasolja az A vitamin szedését mindig E vitaminnal együtt.
Ne fogyasszon tejet, tejtermékeket, mert az káros és súlyosbítja az asztmát. Kérem, olvassa el a tejrõl szóló cikkemet is!
Butejko professzor szerint is a nyersen fogyasztott zöldségek, gyümölcsök mindenképpen segítenek lehetõleg minél kevesebb hússal, mint ahogy a káros szenvedélyektõl mentes életmód is szükséges. A szervezetnek meg kell adni a pihenést, de ugyanakkor elegendõ, nem hirtelen megpróbáltatású mozgásra is szükség van.

Végszó
Mondani sem kell, hogy sajnos nagy általánosságban az egészségügy, a gyógyszergyárak nincsenek érdekelve olyan alternatív gyógymódok elterjesztésében ahol nem tudnak hasznot húzni a betegbõl, tisztelet a kivételnek. Ezért mindazon gyógymódok lejáratása folyik nagy tételben, fõleg az USÁ-ban, ahol szintetikus gyógyszer nélküli kezeléssel próbálkoznak. Én azok közé a kevés emberek közé tartozom, akik azon fáradoznak hogy ezt az információt ingyen terjesztve minél több szenvedõn segítsenek. Nagyon kérem Önt, amennyiben meggyõzõdik a fent leírtakban, kérem mondja el azt másoknak is, más asztmásoknak, helyi orvosoknak, barátoknak. Erkölcsi kötelességünk segíteni mindazon feleslegesen szenvedõ társainkon, akik asztmások, hiszen csak azok tudják igazán mennyi szenvedést tud okozni, akik közvetlenül átélték, vagy szeretetteiken látták azt.